Az első NFT- (Nutrient Flow Technique, Tápanyag Áramoltató Módszerrel működő) rendszereket a hetvenes években vezették be. Az első NFT-rendszert Allen Cooper fejlesztette ki Angliában. Az NFT-rendszerekben csövek egész sora gondoskodik a tápoldatnak a gyökerekhez történő állandó, folyamatos áramoltatásáról. A tápoldatot, amely a gyökér környezetéből elfolyik, összegyűjtik egy tartályban, majd visszaáramoltatják a növényekhez.
Újabban az ilyen módon történő termesztés terén az NFT-táblák is rendkívül népszerűvé váltak. Ez a módszer ugyanazon az elven működik, mint az első csöves-rendszer, amit egykor kifejlesztettek. Annak érdekében, hogy a tápoldat megfelelően áramoljon, a csőrendszernek kb. 1%-os lejtésűnek kell lennie. A rendszert úgy kell kialakítani, hogy az áramlás mértéke percenként 1 liter legyen.
Figyeljen oda, és gondoskodjon róla, hogy a csatorna alján a gyökérzet ne váljon túlságosan sűrűvé, áthatolhatatlanná! Amennyiben ez bekövetkezik, akkor fennáll annak a veszélye, hogy a tápoldat túlfolyik a gyökér külső rétegén, bujtásán és ezáltal nem lesz elegendő kapcsolat a tápoldat és a gyökerek között a gyökérzet belsejében. Ilyen körülmények közepette a növények gyorsabban el fognak hervadni, és tápanyag-hiány áll elő.
Annak érdekében, hogy megelőzzük az ilyen vastag gyökérzet kialakulását, tanácsos ellenőrizni, hogy a csövek hossza nem több, mint 9 méter, átmérőjük pedig legalább 30 cm.
Az NFT-rendszerben a fenyegető tápanyaghiány első jeleit gyakran az áramoltató rendszer végén lévő növényeken (a legalacsonyabb növények) lehet észrevenni. Ez azért van így, mert a rendszer elején és közepén lévő növények még ki tudják vonni a tápanyagot a tápoldatból. Ha ezeket a növényeket nagyon gondosan figyelemmel kísérjük, a tápanyag-hiányt hamarabb észrevehetjük és korrigálhatjuk azt. A korrigálás az oldat áramlása mértékének és/vagy erősségének (EC) növelésével végezhető el.
Miként a tápanyaghiány, úgy az oxigénhiány is gyakran azok közé az első problémák közé tartozik, amelyek az áramoltató rendszer végén lévő növényeken vehetők észre. Az oxigén hiánya miatt a gyökerek barna színűvé válnak, és a hiány következtében a növény víz- és tápanyagfelvétele csökken. Az oxigénhiány esélye leginkább a gyümölcsök kifejlődésének időszakában, valamint stresszes helyzetekben valószínű. A gyökér lebomlását serkentő enzimek alkalmazása elősegíti, hogy kevesebb elhalt gyökér maradjon és a növény életerősebb, ragyogóbb legyen. Normál körülmények között mindig lesz egy bizonyos mennyiségű elhalt gyökér a rendszerben, de mindaddig, amíg elegendő mennyiségű fehér, egészséges gyökér van, nincs ok aggodalomra.
Aeroponia
Az aeroponikus rendszereket 1982-ben, néhány évvel az NFT-rendszert követően, vezették be. Az aeroponia egy olyan rendszer, amelyben párásítókat használnak, amik a gyökereket folyamatosan nagyon finom cseppecskékben fürdetik. Minél kisebbek a cseppek, annál jobb a kapcsolat a tápoldat és a gyökerek között, és annál jobb a táplálék és a víz felvétele.
Így tulajdonképpen a gyökerek levegőben növekednek; mindig elegendő oxigén áll a rendelkezésükre, és nagy terméshozamok válnak lehetségessé. Az aeroponikus rendszerek legnagyobb hátránya az, hogy a kezdeti beruházási költségek viszonylag magasak és a rendszer hajlamos az üzemzavarra. Azonban, ha egy vékony réteg vizet hagyunk a párásító szoba alján, a növények a rendszer egy esetleges meghibásodása esetén sem maradnak víz nélkül.
Apály-dagály rendszerek
Apály-dagály rendszerben a növényeket egy dobozban helyezik el, amit rendszeres időközönként telepumpálnak tápoldattal. A táptalaj felitatja a tápoldatot, a maradékot aztán kiszivattyúzzák. Ahogy a dobozt megtöltik a tápoldattal, az elhasznál(ódot)t levegő kipréselődik, és amint az oldatot kiszivattyúzzák, friss levegő áramlik a közegbe.
Annak érdekében, hogy megakadályozzuk, hogy a gyökerek körül oxigénhiány lépjen fel, nem szabad a táptalajt túlságosan hosszú ideig vízzel telíteni, és megfelelő mennyiségű levegőt kell tartalmaznia, amikor a tápoldat kiszivattyúzása megtörtént. Fontos irányelv erre vonatkozóan, hogy a teleszivattyúzás, majd azt követően a kiürítés folyamata nem tarthat tovább 30 percnél.
The recommended frequency for flooding depends on the substrate that is being used and each plant’s root volume. Clay pebbles retain little water and must be flooded more often than a system with rock wool, for example, which will hold more water.
Csepegtetős rendszer
Az elárasztás ajánlott gyakorisága az alkalmazott táptalajtól és az egyes növények gyökerének térfogatától függ. Az agyagkavicsok kevés vizet tárolnak, és gyakrabban kell elárasztani őket, mint például a kőzetgyapot-alapú rendszereket, amelyek több vizet tudnak lekötni, visszatartani.
Ebben a rendszerben a növényeket inert, semleges táptalajban tartják. Ugyanúgy, mint az apály-dagály rendszerekben, az öntözés, elárasztás gyakorisága különböző.
