A közvetlen ellenőrzés lehetősége magasabb terméshozamokat jelent, mivel a megfelelő tápanyagok kerülnek felhasználásra. A mai kifinomult mérőberendezésekkel és az ipar egészét tekintve rendelkezésre álló technológiai fejlesztésekkel, a jövő fényesnek mutatkozik. A hidroponikus rendszereket éppen azért fejlesztették ki, hogy az űrhajósokat a Mars-expedíciók során friss élelmiszerrel tudják ellátni.
A szó hidroponikus a görög ‘hydro’ (víz) és ‘ponos’ (dolgozni) szavakból ered, és szó szerint azt jelenti: ‘a víz dolgozik’. Az első hidroponikus rendszerek az ókorból származnak. Babilón és az azték Mexikó Függőkertjei valójában az első hidroponikus rendszerek voltak. A folyamatos elárasztásnak köszönhetően egész éven át lehetőség volt élelmiszer-termesztésre.
A modern hidroponikus rendszerek alapjait két német tudós, Von Sachs és Knop által, 1865. és 1895. között folytatott kísérleteit követően rakták le. Felismerték, hogy a növényeknek a fejlődéshez bizonyos tápanyagokra van szükségük.
Az első jól működő hidroponikus rendszereket Dr. Gericke fejlesztette ki a harmincas években az amerikai Kalifornia államban. A II. világháború idején ezeket a rendszereket alkalmassá tették arra, hogy az amerikai katonákat friss zöldségekkel lássák el. Az első hidroponikus rendszereket, a hetvenes és nyolcvanas években, kereskedelmi célokra, zöldség- és virágtermesztésre alakították át.
Hydroponika
Egy talajnélküli növénytermesztési módszer, amelyben valamennyi tápanyag szállítása, a növényekhez való eljuttatása a vizen keresztül történik. Megkülönböztethetünk ‘igazi’ hidroponikus rendszereket (NFT, aeroponikus), amelyekben a növények termesztése szubsztrátum, táptalaj alkalmazása nélkül történik, és olyan hidroponikus rendszereket, amelyekben alkalmaznak valamilyen táptalajt (kőzetgyapot, perlit, kókusz, agyagkavicsok és tőzeg). Az, hogy milyen tápanyagot kell használni, függ a rendszer típusától. Szintén fontos különbség tehető a nyitott és zárt rendszerek között.
A nyitott művelési rendszerekben (‘run to waste’ technológia, olyan művelési rendszer, amelyben az eredetileg tápanyagokat tartalmazó vizet, felhasználás után szennyvízként a csatornába eresztik) a táptalajt folyamatosan friss tápanyagokkal látják el, miközben a régieket a vízelvezető rendszeren keresztül eltávolítják a táptalajból. A zárt vagy recirkulációs rendszerekben a tápanyagokat nem távolítják el a csatornán, szennyvízhálózaton keresztül, hanem összegyűjtik és újra a növényekhez szállítják őket. Ez különösen akkor hasznos, ha a termesztés során nem használnak táptalajt illetve, ha a táptalaj viszonylag kevés nedvességet tart vissza (égetett agyagkavicsok és perlit).
Nagyon fontos a hidroponikus növénytermesztési rendszerekben, hogy a tápoldat a növény számára szükséges valamennyi tápanyagot tartalmazza, a megfelelő arányban. Az, hogy melyik típusú rendszer a legmegfelelőbb, függ attól, hogy a termesztő mit részesít előnyben, és hogy milyen tapasztalatai vannak.
Hidroponikus rendszerek, pro és kontra (érvek és ellenérvek)
Nyitott rendszer (run-to-waste) | Zárt rendszerek (recirculating) | |
Pro/Érvek | Könnyebb ellenőrizni, ahogy a növény folyamatosan megkapja a friss tápanyagot. Kevésbé jó minőségű csapvíz (0,75 vagy annál magasabb EC) esetén is alkalmas. |
Nincs szükség csatornahálózatra az elhasznált tápanyag elvezetésére Sok levegő áll a gyökerek rendelkezésére. |
Kontra/Ellenérvek | Nagyobb mértékű víz- és tápanyag-veszteség. Állandó öblítés szükséges. | A recirkuláló tápanyagok által a betegségek az egész rendszerben elterjedhetnek. A pH- és EC-értékeket figyelni kell. |
Tápanyag | CANNA HYDRO | CANNA AQUA |